Először Ezüst érkezett meg, farral. Kicsit segíteni kellett, mert a farfekvés miatt nehezen jött ki, de valószínűleg segítség nélkül is megszületett volna, csak lassabban. Ezüst gyönyörű! Szürke, a hátán és a lábacskáin fekete, a fején egy fehér sapi, az álla alatt és a jobb első lábán a zokninál egy-egy fehér csík. És mégis: holnap, kéthetesen gyűrűt kap, egy éven belül pedig megesszük. Mert hiába gyönyörű, van egy nagy hibája: bak. Első napon még le voltak konyulva a fülei, de másnapra megerősödött.
Másodszor Szutyok született meg, lábbal előre, kipottyant. Szutyok egy óriáscsecsemő. Kétszer akkora volt már akkor is, mint a másik kettő és egészen más testalkat: magas, nyúlánk. Ahogy megszületett, szinte egyből ugrált. És ezt azóta sem hagyja abba, ő minden rosszaság kieszelője. Azért lett Szutyok, mert eredetileg fehérnek indult, de van rajta néhány szutyokfolt. És holnap ő nem kap gyűrűt.
Harmadiknak Marcipán jött a világra, szintén lábbal előre. Nagyon picike és gyenge volt. Neki még napokig, majdnem egy hétig le volt konyulva a füle, sokat kellett segíteni neki szopni, lábra sem nagyon tudott állni. M.néni utólag bevallotta, hogy nem sokat adott volna azért, hogy megmarad. De megmaradt, ma már ugyanolyan rosszcsont, mint a másik kettő, bár most is kisebb. Pont úgy néz ki, mint a tavalyi Csoki, csak kicsike, ezért lett a Lajosom szerint bonyolult Praliné helyett Marcipán. És ő is gyűrűt kap holnap, hiába kis cukika, de hát bak.
Balról jobbra: Marcipán, Ezüst, Szutyok |
Sacika nagyon örült, hogy kis játszópajtásai lettek. És a kispajtások is nagyon örültek, hogy van egy náluk alig nagyobb. De sajnos Színes nem örült ennek a nagy barátságnak: üti-vágja Sacit, ahol éri. Végül kénytelenek voltunk szegénykét elválasztani. Most meg Színest eszi a penész: ha napközben kint vannak legelni, Színes és Saci lekötve, a picik szabadon, akkor ha a kicsikék elfáradnak, nem Színeshez mennek pihenni, hanem Sacihoz. És végül Színes fogja húzni a rövidebbet: ha el lesznek választva, a kicsik Sacihoz kerülnek és Színes marad egyedül.
Saci egyébként a szerelmem és az érzés egyértelműen kölcsönös. Kétkedve fogadjuk, hogy januári lenne, szerintünk későbbi, még mindig elég kicsike és más jelek is arra utalnak, hogy fiatalabb. Tehát valami átverés volt itt. Eleinte Színes volt a pótanyukája, mára már én lettem az. Nagyon örül nekem mindig, pont úgy csóválja nekem a farkát, mint a picik szokták Színesnek. És ha leülök a közelében, egyből az ölembe pattan, ott szokott kérődzni. Imádom. Cukker.
Hát így |
Szia Minyon!
VálaszTörlésNagyon rég óta gondolkodom, hogy írjak-e?
Inaktív lett a blogod, Annamariéval együtt.
Remélem, hogy minden rendben van, szeretnék olvasni új bejegyzéseket.
Ezt mind a kettőtöknek elküldöm...
Üdv., Feri (a Vályogvető)
Szia Vályogvető!
VálaszTörlésNagyon kedves vagy, hogy így aggódsz értünk. És bizony igazad van, inaktív lett a blog, de megvan ennek az oka, amit már szokás szerint nagyon régen készülök megírni, de pont azért, mert régen készülök rá, egyre csak dagad(na) az írnivaló.
És biztos forrásból tudom, hogy Annamarie-val kb. ugyanez a helyzet :) De biztos meg fogja ezt írni ő is.
Részben megnyugtató, amit írtál. Annamarie blogjára megjegyzést sem tudtam írni...
VálaszTörlésVárjuk az új írásod, beszámolód.